
Az alábbi levél érkezett az amivarosunk@freemail.hu címre:
Tisztelt szerkesztőség!
A civil szervezetek megkeresték Varju László államtitkár urat a repülőtérrel kapcsolatosan. Kérem a civil szervezetek nyílt levelét jelentessék meg az oldalukon. Ha valamelyik egyesület csatlakozni szeretne a nyílt levélhez kérem jelezzék felém.
Köszönettel:
Szabó Sándor
Élhető Környezetünkért Egyesület
Ügyvezető Elnök
06/20/548 2969
Tisztelt Államtitkár Úr!
A civil szervezetek nevében szeretnénk megköszönni, hogy 2008-ban levetette a nemzetközivé fejleszthető repterek listájáról a korábban bezárt, tököli volt szovjet katonai repteret.
Az elért eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek, mert aggasztó dolgokról lehet hallani, ami valószínűsíti, hogy Tökölön egy nemzetközi kereskedelmi repteret akarnak létrehozni.
Korábbi elemzések szerint Ázsiából Kelet Európába irányuló beszállítás 2016-ra meg fog hatszorozódni.
Wachsler Tamás a tököli repülőtér fejlesztésével megbízott cég ügyvezető igazgatója egy 2006-os előadáson, ami a logisztika jövőjéről szólt, külön kiemelte a Tököli repülőteret, mint vízi, közúti, vasúti és légi szállítással ellátható potenciális logisztikai központ lehetőségét.
Az Országos Településrendezési Terv 2008-as módosításakor a Budapesti Aglomerációs Fejlesztési Tanács kifogásolta, hogy lekerült a tököli repülőtér a nemzetközivé fejleszthető repterek listájáról, és azonos besorolásban szerepel a kiskunlacházi és budaörsi repterekkel, mert így nem lehet majd helyettesítő repteret kijelölni Ferihegy tehermentesítésére.
A Gazdasági és Közlekedési minisztérium válaszában azt mondta, hogy nem készült még megalapozó vizsgálat a nemzetközi kereskedelmi repterek bővítésére, de 2010-ben tervezik a nemzetközi repterek listájának felülvizsgálatát, így várható, hogy bővülni fog a nemzetközi repterekké fejleszthető repterek listája.
Mivel a Fejlesztési Tanács által említett három repülőtér közül csak a tököli reptér fejlesztését kezdték meg, a rendezési tervek módosításával, így várhatóan a három említett Pest-megyei repülőtér közül a tököli repteret akarják majd átminősíteni nemzetközi reptérré.
További aggodalomra ad okot, hogy 2009. 10. 22.-én benyújtottak egy törvényjavaslatot a légiközlekedésről szóló törvény módosítására. A módosító javaslat szerint a repülőterek
létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének eljárásai egyszerűsödnek. A kereskedelmi repülőteret a miniszter határozatával nemzetközi repülőtérnek nyilváníthatja, ezáltal a döntési hatáskör alacsonyabb szintre kerül a Kormány előzetes egyetértésének jövőbeni mellőzésével.
Az OTrT 2008-as módosításakor a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlése kifogásolta, hogy nem szerepel a főutak település elkerülő szakaszai között a Csepel-szigeti gerincút, ami jelentős szerepet töltene be az országos jelentőségű tököli repülőtér hasznosítása során.
Hogy miért lehet Tököl országos jelentőségű, arra a 2008-ban meghirdetett Magyar Logisztikai Stratégia ad magyarázatot, ami egy kormányzati szintű középtávú szakstratégia. A stratégia célja, hogy 2013-ra Magyarország legyen Közép-kelet-Európa logisztikai kapuja. A távol-keletről érkező áruk fogadó és elosztó feladatát akarja átvenni Magyarország, mert a nyugat-európai kikötők és repülőterek nem tudják fogadni már a megnövekedett beszállítást. A logisztikai Stratégia célkitűzése a Duna nemzetközi szerepének erősítése, dunaparti logisztikai parkok kialakítása és egy Európa és Ázsia közti áruforgalmat kiszolgáló repülőtér kialakítása. A stratégia elemzi a logisztikai fejlesztések következményeit is és megállapítja, hogy a növekvő zajterhelés gondot okozhat a lakott települések közelében fejlesztendő logisztikai létesítményeknél, külön kiemelve a légi és vasúti áruszállítás zaj és rezgésterhelését.
A későbbiekben a logiszikai stratégia SWOT elemzésénél a tanulmány megjelöli a logisztikai stratégiára potenciális veszélyként a civil szervezeteket, akik a saját lakóhelyük védelmében lépnek fel.
Sajnálatos módon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága (akivel szemben már több esetben bírósággal kellett kimondatni az érintett települések ügyféli jogosultságát, a reptér hatásterületébe tartozását) hasonló módon ellenségnek tekinti az érintett településeken lakó állampolgárokat.
A 2008-as építésjogi, építési és közigazgatási eljárásjogi változások korlátozzák a civil szervezetek jogait, megnehezítik az épített és természeti környezet védelmében történő fellépésüket. Ez ellentmondani látszik „a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról” szóló Aarhusi egyezményben foglaltakkal, melyhez Magyarország 2001-ben csatlakozott.
Az Európai Unió nyugati államaiban repülőtereket szüntetnek meg, a lakóterületektől távolabb építve új repülőteret, ezzel szemben Magyarországon éppen az ellenkezője történik, a bezárt, hidegháborús célra épült katonai repülőtereket akarják mindenáron feléleszteni, a lakókörnyezet kárára.
Ezt mi felelőtlen hozzáállásnak tartjuk, mert a nemzetgazdaságilag várható előnyöket a környék ingatlanainak elértéktelenedésével kell megfizetni. Sok embernek egy élet munkájával megteremtett otthona válna lakhatatlanná. Szerintünk nem lehet olyan gazdasági érdek, ami a tököli repülőtér környékén élő 120 000 ember életének megnyomorítására indokot adhatna.
Fentieket összegezve úgy látszik, hogy nekünk kell megvédeni saját magunkat. Ehhez össze kell fognia a környék településeinek. Képviselőinknek, polgármestereinknek lobbizni kell a törvényhozásban, hangot kell adni tiltakozásunknak, jogi útra kell terelni a már meglévő zavaró hatások ügyét, mert e nélkül nem tudjuk megvédeni lakókörnyezetünket.
Kérjük a tisztelt Államtitkár urat, hogy segítsen lakókörnyezetünk megvédésében, hiszen korábban is felszólalt már a tököli repülőtér fejlesztése ellen. Segítsen a tervezett légügyi törvénymódosítás megakadályozásában, a civil szervezetek jogait korlátozó 2009. október 1.-én életbe lépett jogszabály-módosítások felülvizsgálatában.
2008-ban Fáki László polgármester kísérőlevelével a miniszterelnöki hivatalban leadott 4854 aláírásra a mai napig semmi választ nem kaptunk. Kérem használja ki jelenlegi pozícióját, segítsen abban, hogy ne tudja semmibe venni 4854 állampolgár kérését a Magyar Köztársaság Kormánya.
Levelünkhöz mellékelten átadjuk 1426 Halásztelki lakos által aláírt kérelmet is, mely tartalmilag megegyezik a korábban leadott kérelemmel ezzel már 6280 állampolgár kéri a Magyar Köztársaság Kormányát és a Parlamentet, hogy védjék meg lakókörnyezetüket, ne engedjék, hogy repülőteret létesítsenek az itt élők kárára, megnyomorítva ezzel az aláírókon túl további több mint 100 000 ember életét.
Tisztelettel:
Százhalombattai Faluvédő Egylet
Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület
Élhető Környezetünkért Egyesület
Élőlánc az Érdi Kistérségért
Érd-Óváros Szentmihály Alapítvány
Környezetvédő Egyesület Érd
Halmok Polgári Értékőrző Egyesület
Szigethalom, 2009. november 7.
























Ebben az országban? Már hogy ne lenne? A pénz és a haszon mindennél többet nyom a latba, és bizony ha ez pont a döntéshozók érdekeit sértené legyen szó akárhány százezer emberről, ne is legyenek illúzióink hogy kinek a javára döntenek.